Catherine Fisher - Incarceron

Először is szeretném mindenki figyelmébe ajánlani a borítót, ami gyönyörű. Rögtön megakad rajta az ember szeme. A könyv viszont olyan volt nekem, mint egy hullámvasút. Egyszer fent, máskor lent.

Ha nagyon leegyszerűsíteném, akkor egy képzeletbeli -vagy jobban mondva két képzeletbeli- világban élő ember, egy fiú és egy lány története. De ez a könyv túl bonyolult ahhoz, hogy le lehessen egyszerűsíteni. Őszintén gratulálok annak, aki összehozott hozzá egy ilyen fülszöveget.:)) Én nem lennék képes így összefoglalni a lényegét, anélkül, hogy ne legyek spoileres. Mikor elkezdtem olvasni, nem voltam felkészülve a fantasztikus elemekre, legalábbis ilyen szintűekre nem. Nagyon gazdag fantáziával megírt könyv, néhány oldal után a sok apró érdekesség, adalék teljesen magával ragadott, és azon kaptam magam, hogy nagyon érdekel, mi fog itt történni, és ezt a kuszaságot szeretném átlátni és teljesen megérteni. Ez végülis sikerült a végére, de sok helyen meg egyszerűen meghaladta a képességeimet az, amit el kellett volna képzelni.:D

Én most kicsit különcködök, mert úgy érzem nem lettem rajongója a könyvnek (inkább csak a borítónak, az meseszép) - ellentétben valamennyi vélemény írójával, amit olvastam. A rapszodikus kapcsolat egyik szelete az volt, amikor magamban Az éhezők viadalához hasonlítottam, aminek az olvasására nem tudom rávenni magam, hiába a nagy rajongótábor. Mert az is fantasy, és nekem azokkal óvatosnak kell lennem, úgy érzem, nem tetszene, így kedvem sincs elkezdeni. Tovább olvasva, újabb fejlemények történtek, amitől megint pozitívabb irányba hajlott a véleményem. Csak azt sajnáltam, hogy egy nagy csattanó viszonylag későbbre volt időzítve, de én elég korán rájöttem a dologra. Nem szeretnék spoilert írni, de van célja a könyvnek, ami jó.

A karakterek megállják a helyüket, nem sablonosak, leginkább Claudiát emelném ki, akinek édesapja az Incarceron igazgatója, és épp egy érdekházasságba készülnek belekényszeríteni, mikor az olvasó becsatlakozik. Ezt nyilván meg kell akadályozni, vagyis hát az lenne a normális, és közben ott a börtön, egy másik élet. Tulajdonképpen mindkét főhős rab, csak más értelemben és eltérő helyen tartózkodnak. A börtön működése, gyűrűbe zárt életek, egyéb trükkös elemek, csupa varázslat és képzeletbeli dolog, nem fogják untatni az olvasót. Néha a Harry Potter is bevillant tőle, csak akkor még nem voltam ilyen földhözragadt, amikor azt olvastam.

Szóval én képzelőerőben kevés vagyok ehhez a könyvhöz azt hiszem, és a műfaj sem áll hozzám közel. Ha egy emberhez hasonlítanám a könyvet, akkor olyan nekem, mint amikor ismersz és kedvelsz valakit, de tudod, hogy nem vagytok egy világ, és nincs pl. közös beszélgetési témátok. Ja, és mindehhez csatlakozik egy olyan apróság, mint a cím, sokáig kimondhatatlan és megjegyezhetetlen volt számomra.:D Fantasykedvelőknek viszont igazi csemege lehet, kis mesés vonulattal, ifjúsági beütéssel, és még ha nem is arra van kihegyezve, érződik benne, hogy mese akar lenni.

Egy könyvsorozat első része, amiről későn értesültem. Hát, ha már elkezdtem, igazából mindegy volt, de mostanában tudatosan próbálom kerülni a sorozatokat, akármiről is szóljon, kivéve kivételes esetben, amiről én döntöm el, hogy mi számít annak.;) Nem vagyok róla meggyőződve, hogy feltétlenül szükséges a történetnek a folytatás, egy könyves is lehetett volna, de az manapság nem nagyon szokás. Mindenesetre a 2. rész külföldi borítós párja is nagyon szép, itt látható (a másik verziók nem tetszenek, nagyon örülök, hogy nálunk nem azzal jelent meg):



Az oldalszámra még kitérnék: öröm a hosszú könyvek kedvelőinek az 537 lapot számláló kötet - ismét megjegyzem, hogy ~360 oldal az ideális számomra, de valahogy csak túléltem nem először és nem is utoljára, hogy többet kellett lapozni.:)

Taylor Lautner rajongóknak (az Alkonyatnak köszönhetően szerintem akad néhány belőlük) mindenképpen érdemes elolvasni, hiszen kedvencük hamarosan a könyvből készült filmben lesz látható. Én nagyon várok egy előzetest, ami ad egy mankót, hogy milyen képeket kellett volna magam előtt látnom az olvasás alatt. (Amúgy ilyen még sose történt velem.)



Köszönöm szépen a könyvet a Pongrác Kiadónak!

A könyv trailere:


2 megjegyzés:

  1. Most egy kicsit elbizonytalanítottál, eddig csak áradozásokat olvastam róla.
    Arról meg totál le is maradtam, hogy film is fog belőle készülni. :o)

    VálaszTörlés
  2. Igen, hát nem gondoltam, hogy ennyire fantasy lesz, az nem annyira az én műfajom.
    Én is csak a könyvön láttam.:) Már nagyon várom a filmet, szeretem előtte olvasni az írott anyagot, az jó dolog nagyon.

    VálaszTörlés